A felsőoktatási keretszámok durva csökkentése kapcsán nekem olcsó
poén lenne a népszavazásra és az Orbán nyilatkozatokra hivatkozni. Azt is sokan
el fogják mondani, hogy mindez gettósít – mobilitást zár: csak a gazdag gyereke
előtt lesz nyitva a jövedelmező „elit” pálya, a szegény meg maradjon buta és
szegény (=szakmunkás/betanított munkás), vagy mobilitási lehetőségek számukra csak
a janicsár ágon…
Elő fog kerülni az is, hogy ha egy ország nyersanyagokban, energiában
nem túl gazdag – és ráadásul tudósaira, szürkeállományára[1]
büszke –, akkor számára az egyetlen reális út a „tudás alapú társadalom”.
Hagyjuk meg ezeket a politikai publicistáknak, Gírószászozásostól.
Engem az egészség-hatások érdekelnek. És szigorúan a tényállítások
szintjén.
1.-es tényállítás: Magyarország lakosságának egészségi
állapota kifejezetten rossz.
Alacsony a születéskor várható átlagos
élettartam, magas az időelőtti halálozások száma és aránya. A WHO Eur
régiójában (ide tartoznak a volt szovjet tagállamok is!) Magyarország a maga 74,45
évével nemcsak az EU átlaga (79,98), vagy régi tagállamok (81,12 év) átlaga
alatt van, de elmaradunk a velünk együtt, vagy azóta csatlakozók átlagától
(75,62 év) is. A tornasorban mögöttünk zömmel csak volt szovjet tagállamok
vannak. (Forrás: WHO HFA adatbázis, 2012 augusztusi változat, az utolsó
elérhető adat alapján) 
2.-es tényállítás: Magyarország lakosságának egészségi
állapota rosszabb, mint ami az ország gazdasági – kulturális fejlődéséből
következne.
Az tekinthető akár csupán érdekességnek, hogy Albánia
polgárainak születéskor várható átlagos élettartama majd’ két évvel (1,79 év) magasabb,
mint honfitársainké, de az alábbi ábra egyértelmű összefüggéseket mutat: a
születéskor várható átlagos élettartam arányos az ország gazdagságával, de
vannak országok, amelyek az így kijelölt hely felett, és vannak, amelyek alatta
teljesítenek.
Az átlagot, az összefüggést a trendvonal mutatja. A vonal feletti
országok lakosai a gazdasági lehetőségekből fakadó determinációnál tovább
élnek, míg egyes országok –így Magyarország is – a trendvonal alatt
vannak, azaz a polgárok életesélye rosszabb, mint amit statisztikusan a gazdaság
determinál. Ez az ábra igazolja azt az állítást, hogy Magyarország lakosságának
életesélye rosszabb, mint ami az ország gazdasági – kulturális fejlődéséből
következne.
A gazdasági determináció az országon belüli
különbségekre is igaz: a következő ábra jól mutatja, hogy a munkanélküliség
(ami az életesélyeket és a jövedelmeket egyaránt jellemzi) milyen szorosan függ
össze a születéskor várható átlagos élettartammal, illetve a betegségek miatt elveszett életévekkel.
3. tényállítás: A lakosság egyes csoportjainak életesélye
szorosan összefügg az iskolázottsággal
Az állítást már részben átvezette az előző ábra: hiába
lehet Dunát rekeszteni a romkocsmákban merengő kiképzett média-munkásokkal vagy
egy társadalmi kérdésekre érzéketlen korban képződött szociológusokkal, a (bármilyen
szakon szerzett) tudás mint olyan (azaz a tanulás képességének megszerzése) mégiscsak
nagyobb adaptáció-készséget ad, ezáltal jobb a munkaerő-piaci esély is. Nem
vitatható, hogy torz a képzési struktúra, nem felel meg a munkaerő-piaci
szükségleteknek, és az is igaz, hogy az utóbbi évek mennyiségi irányba vitték
el a képzést, és sajnos sokszor a minőség rovására, úgy az input, mint a képzési oldalon.
Tény. De olyan mértékben változó világban élünk, amikor nem lehet a
„munkaerőpiac szükségletének” megfelelő végzetteket "termelni", hanem a folyamatos tanulás, változás
képességét kell megszerezni. Ennek meg mégis az iskola az egyik legjobb helye.
A fenti okoskodást az élet jól igazolja. Akár az egészség
önértékelés szerinti minőségét, akár az egyes betegségekben vizsgált
halálozásokat nézzük, az összefüggés egyértelmű. Az okok összetettek, az
elérhető magasabb jövedelem, a probléma-kezelőképesség, a jobb
érdekérvényesítési lehetőség és a kisebb munkahelyi ártalom egyaránt szerepet
játszik, de a tény az szembetűnő.
Tehát amikor 15 évre csökkentjük a tankötelességet és
szűkítjük a felsőoktatásban résztvevők számát, akkor ezekre is tessenek
gondolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése