Engem Kincses Gyulának hívnak. Szellemi önfoglalkoztató közgondolkodóként megvásároltam a www.asztalfiok.hu címet, mondván, hogy én már inkább csak az asztalfióknak írok.

Az Asztalfiók tipikusan blognak készül. Szubjektív, reflektív, éppen ezért sarkosabb és lazább. A tanulmány jellegű, kiérleltebb írásaim továbbra is a www.kincsesgyula.hu címen olvashatók.

2015. március 9., hétfő

Simicska farbája



Simicska állítólag nagyon okos ember. Ezt a legokosabb is mondta, tehát igaznak kellene lennie. De most kiderült, hogy mégsem az.
Azt mindenki tudta, hogy az Orbán – Simicska háborúban a genetikai örökítő anyagnak államférfiúi kontextusba helyezése csak előjáték vagy nyitány, és vártuk, hogy a nagy stratéga milyen farbával jön elő.
Hát, kiderült, hogy a piros ász az csak makk alsó, azaz igen gyenge lappal akart ütni. Simicskát ennél okosabbnak, vagy történetileg tájékozottabbnak gondoltam. Mert a rendszerváltás temetetlen halottja az ügynök kérdés, de az elmúlt 25 év valós tapasztalata az, hogy az ügynök-kártya zsarolásra igen kiváló, de „ártásra” alkalmatlan.

Mert kérdezem: kinek lett abból baja, hogy kiderült (vagy kiderülni vélődött) hogy ügynök volt????
Senkinek.
Elég arra gondolnunk, hogy az első keményen antikommunista párt egyetlen személy rendszerváltó - kérlelhetetlen harcosságára, Csurka Istvánra épült. És egyszer csak kiderült, hogy a kérlelhetetlen kommunistaevő Csurka ügynök volt. Nem ügynökgyanús, hanem ügynök. Nem kicsit, nem talán, hanem nagyon.

És?????
Nem történt semmi… A híveknek a szeme se rebbent, semmi megdöbbenés, kerek szemű, fájdalmas-dühös rácsodálkozás, hogy: Ő is??????. Nulla elárultság érzés, semmi megdöbbenés. Vérmérséklet szerint vagy empatikusan sajnálták, hogy min kellett keresztül mennie annak a drága embernek abban a szörnyű korban, vagy elégedetten csettintettek, hogy na, Csurka ezeket (kommunistákat) is milyen jól átverte.
Innentől a többiek csak hab a tortán, illetve lényegtelen. Torgyán József is nyugodtan lehetett bohócminiszter, csak a póráza lett rövidebbre fogva, és a lebegtetett történetek ellenére is köztársasági elnök, doktor és a Nemzet Sportolója lehetett Palibá’. Hosszan lehet sorolni, hogy kikről derült ki ez+az konzekvencia nélkül. De más jellegű példát is tudunk, amikor az emberi, szakmai minőség megítélését nem tudta kikezdeni a valós, vagy kiretusált ügynök múlt. Mindegy, hogy Martonyi Marosvásárhelyi vagy Magosdi is volt-e, ettől még az általam is megbecsült külügyminiszterek sorába tarozik, és szerencsére Szabó István is csak nehezen ugrott be a sorból, mert ez a szál nem értékelte át életművét, szerepét.
Ezt Simicskának is tudnia kellene, hogy az ügynök múlt maximum addig számít, amíg nem derül ki, és ezzel az érintett zsarolható. A kiderülés az feloldás, megkönnyebbülés, hiszen ezzel válik következmény nélkülié. Tudjuk: a mi kommunistánk jó kommunista, a mi ügynökünk jó ügynök, és a mi tartótisztünk megbecsült szakember.
Nagyot téved Simicska, ha azt hiszi, hogy ezzel árthat Orbánnak.
Orbán meg (ha van mit takargatnia) a legjobban akkor járna, ha maga hozná nyilvánosságra (vagy direktben, vagy íratna valami ügyeset a Heti Válaszban). A tálalás – hogy Ő nem is, hanem ez a páva tánc első lépése volt, így tudott az akkori rendszernek dezinformációval ártani stb. – csak a külföld miatt fontos, a hívek így is – úgy is állva tapsolnak.
Ez ennyi, nem több. Simicskának valami ütősebbet kellene kitalálnia. Pl. hogy Orbán szabadkőműves, vagy hogy egyszer borozás közben bevallotta, hogy valójában utálja a focit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése