Engem Kincses Gyulának hívnak. Szellemi önfoglalkoztató közgondolkodóként megvásároltam a www.asztalfiok.hu címet, mondván, hogy én már inkább csak az asztalfióknak írok.

Az Asztalfiók tipikusan blognak készül. Szubjektív, reflektív, éppen ezért sarkosabb és lazább. A tanulmány jellegű, kiérleltebb írásaim továbbra is a www.kincsesgyula.hu címen olvashatók.

2015. február 25., szerda

Megszűnik a hálapénz: MÁR SE HÁLA, SE PÉNZ



Dr. Zombor Gábor
államtitkár úr
részére

Kedves Gábor,
Tudod, hogy én – mint permanens forradalomban élő – a Te pártodon állok, őszintén drukkolok Neked. Mert ellentétben Szócska Miklóssal Te akarsz csinálni valamit, ráadásul az alap-célok és irányok – a köz- és magán szétválasztását, a legális bevételek kitiltását kivéve – jók. Tényleg. Tehát hajrá! Végre tenni kell valamit, mert Miklós nem csinált semmit[1], így persze ki is húzta a négy évet. (A mondatot nem fejezem be, remélem Te sem…)
Azt, hogy az átalakítás amúgy sem lesz könnyű meccs, mindketten tudjuk. (Ezért is van az együttérzésem.) Egyrészt ugye evidencia, hogy pénz nélkül egészségügyi reformot csinálni: no, az már szép kihívás, kell hozzá néhány leszúrt tripla Rittberger. (De persze pénz azért jobb lenne.)
Másrészt – többek között a Ti „elmúlt nyócéves demagógiátok miatt is – a közgondolkodás még nem elég érett ehhez, a reform, egy korszerűbb egészségügyi struktúra, a szükséges változások befogadásához. Félő, hogy a mostani ellenzék se segít ezen előláncostul, és hiába írom én is évek óta, hiába mondjuk sokan, hogy az ellátórendszer szerkezetének, az igénybevételnek és a felelősségi viszonyoknak követnie kell a technológiai fejlődést, még mindig humorosnak tűnik a Népszabadság itt mellékelt karikatúrája, holott ez a teljesen logikus szükségszerűségből, a legszigorúbb EBM (Evidence Based Medicine) elvből csinál (buta és igazságtalan) viccet.

.
A számtalan buktatóból akkor most csak két gereblyét említek, amit gondosan az utadba készítettél.
.
Az egyik, amit az Index a „Minden orvosnak alá kell írnia: nem fogad el hálapénzt” címmel írt meg. Tudom, az újság nem pontosan idéz, de hát mit tegyek: mi polgárok abból tájékozódunk, hiszen általatok meghirdetett nyilvános program az nincs, csak újságoknak vetett morzsák. És még a szakmai/társadalmi egyeztetésről sem szivároghatott ki bármi, mert olyan nem volt. De akkor hogyis??
Elképzelhetőnek tartod, hogy 100-200 ezer forintért a Kollegák valóban szépen lemondanak a hálapénzről? Persze akik eddig se kaptak, azok örömmel. De egy nőgyógyász főorvos, sebész adjunktus ezután ingyen operál bárkit aki megkéri, és ingyen megy be hétvégén szülést vezetni, mert olyan szépen kérte az a kismama? Amúgy meg: tudom, nem sok pénz ez, de annyi sincs az idei költségvetésben.
Értem én: a bérfeszültség miatt – meg hogy ne spricceljen el mindenki azért, mert szakorvosként kevesebbet keres, mint rezidensként keresett –, ki akarjátok terjeszteni, tovább akarjátok vinni az ösztöndíj programot. Ez jó, ez kell, ezzel egyetértek. De akkor nem lenne egyszerűbb ezt mondani??? Minek ebbe belekeverni a hálapénzt? Persze Habony szinten rendben van ez, a címlap tök jó: béremelés az orvosoknak és megszűnik a hálapénz! Huh! Igen, Habony szinten. Mert mi várható? Először felháborodás a röghözkötés miatt, politikai zaj, de a Kollega szépen aláírja és elteszi azt a kis pénzt, mert ráfér, tényleg megérdemli. És ha mégis elfogad hálapénzt, mit csinálsz? Bebörtönzöd? Vagy akkorát rúgsz belé, hogy meg se áll Londonig? És ha mégis külföldre akar menni? Ha hamar dönt, pár hetes kinti fizetéséből visszafizeti ezt a kis kiegészítést, ha nem, akkor pereskedhetsz. És ha nem fizeti vissza, akkor azzal fenyegeted, hogy nem is jöhet haza soha többet? Mindezt a doktor is tudja, azért meri aláírni. Nem egyszerű ez, de akkor nem kell megígérni.
És ha már hálapénzezünk. (Te kezdted!) Mindketten tudjuk, hogy a hálapénz megszüntetésének előfeltétele a tisztességes béremelés. (Nem ilyen, hanem tisztességes, vagy legalábbis betartott, kiemelt életpálya-modell alapú. És beépülő.) De szerintem mindketten tudjuk azt is, hogy ÖNMAGÁBAN a béremelés nem oldja meg a hálapénz kérdést, csak előfeltétel. Mert általános és tisztességes (azaz akceptálandó) igény, hogy valaki szeretné megválasztani a kezelőorvosát, és az se ördögtől való, hogy az, aki megteheti, más anyagminőségben, más technológiával vásárolja meg a gyógyítást. Azaz: amíg ilyen a szabályozás, addig lesz a hálapénzben „fogyasztói nyomás”, és látjuk más területeken, hogy hiába van mesés jövedelem, ahol olyan a szabályozás, hogy csak korrupcióval lehet valamit megoldani, ott meg is oldják, és így. Értem, Ti rendet teremtettetek, és Ti most azt mondjátok, hogy aki mást akar, az húzzon el a magánba tokkal vonóval, és ne a különbséget, hanem az egészet fizesse meg, háromszoros áron, de állami intézmény ne maszekoljon. Nem fog működni. Az egészségügy egy olyan üzem, ahol a megítélés sok esetben „egyrészt-másrészt” jellegű, vagy utólag már nem bírálható felül. Tehát szakmai indoka lesz annak, hogy miért kell, hogy X vagy Y végezze azt a műtétet és miért mégis abban a kórházban, de orvosi indoka lesz annak is, hogy hirtelen sürgőssé, tovább nem halaszthatóvá válik a műtét, és szakmailag indokolt lesz az eltérő, drágább technológiájú kezelés. Miután most több lett a korlát és magasabb a kerítés: nő a kiskapuk száma. A hálapénz fennmaradásáért kormány még nem tett ennyit, mint a harmadik Orbán kormány: ha legálisan nem költhetek pénzt a közkórházban, kénytelen leszek zsebből, ráadásul nettó, tehát még jól is jártam. Hát, ennyi…
A másik. Az tök jó (kvázi zsír), hogy előbb konszolidálsz mindenkit, de onnan a fejével felel minden kórházigazgató, ha újratermeli a hiányt. OK. De hogy is? Milyen eszköze van egy igazgatónak a nullszaldó betartásában? A bevételére nincs ráhatása, mert Ti mondjátok meg neki, hogy mennyi az annyi, azaz mennyi a TVK vagy a megyei előirányzat, az elérhető OEP bevétel. Piaci bevétele meg ugye nem lehet, mert a magán és köz szétválasztva, akinek van pénze, az húzzon a magánba, de az állami kórházban nem hagyhatja a pénzét, nem fizethet, csak a „kényelmi szolgáltatásokért”, és keresztény kurzus alatt ugye ennek is szűk a spektruma... (A hálapénz szerepe ugyan nő, de az nem intézményi bevétel.) Tehát a bevétel az gyakorlatilag független tőle. OK, akkor takarékoskodjon. De min is? Mert hogy mi a dolga, mit akar csinálni, mi a szakmai profil, ráadásul hogy mindezt hány ággyal és heti hány órában: azt megint nem ő dönti el. (És így is van ez jól: nem lehet tisztán üzleti megfontolás, eredményesség kérdése, hogy van-e ellátás egy adott területen.) Hogy hány emberrel, milyen létszámmal: az se az ő döntése, mert az úgynevezett „minimumfeltételek” előírják a kötelező létszámot, ő meg örül, ha annyi embert egyáltalán össze tud szedni ebben a szakemberhiányos világban, legalább papíron… Úgyhogy sokat ezen se. A bérek is egyre inkább központilag vannak megszabva, úgyhogy ez se igazán játszik. Jó, akkor majd okosan vásárol. Attól, akit a GYEMSZ (az egészségügyi ágazat KLIK-je) kijelölt, és annyiért, amennyiért megmondták. Hát, így nehéz spórolni. Egy dolgon azért mégis lehet: a betegen. Ha drága az ellátása, akkor nem kell felvenni, tovább kell küldeni stb., és persze a GYEMSZI-től is lehet kevesebb vécépapírt rendelni. Hát, nagyjából ennyi a mozgástér. Azaz ezzel kitörölheti. (Mármint ha hozott otthonról magával papírt.)
Valahogy így. Tehát nélkülözhetetlen az ellátó rendszer átalakítása, de régi tapasztalás, hogy a szerkezetátalakítás önmagában is elég  sokkírozó tényező, nem érdemes egyéb dolgokkal is frusztrálni az egészségügy amúgy is bizonytalanságban levő túlhajszolt dolgozóit.
Üdvözlettel,
Kincses Gyula


[1] A korrektség okán: a népegészségügy terén tett érdemit Szócska, csak az egészségügyi ellátórendszer és az ellátás terén semmit. Még rosszat se…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése