Kicsit szégyelltem magam, amikor a szárszói találkozóról a facebookra
csak annyit tudtam írni, hogy az gáz, hogy az egyetlen/vezető hír annyi, hogy
az Indexet kitiltották Mimi vécéjéből. Fontosabb hír azóta sem jött, és eltűnődtem,
hogy tulajdonképpen mit is vártam…
Mert számtalan, általam külön - külön
kedvelt és/vagy tisztelt ember, de így együtt az „ős-szárszósok” a fotókon mint
valami rezervátum: gyönyörű ősbölények és tiszteletre méltó szent tehenek. Igen, ők, (pontosabban: mi) a múlt. És visszahozhatatlanul. Számtalanszor
leírtam már, hogy az unortodoxiára nem az ortodoxia a válasz, és főleg nem a
„visszajövünk”, a „visszacsináljuk”. A szárszói reflexiók is abban erősítetek meg,
hogy a 2/3-os győzelemmel az emberek az elmúlt
20 évre mondtak nemet. Csalódtak, nem ezt várták, nem tudtak mit kezdeni a
polgári demokráciával, mint önálló – elvi, és számukra nem kézzelfogható,
nem megehető – értékkel. Ezért valóban valamilyen
rendszerváltást akartak (ki újat, ki „valódit”). És ne mekengjünk azon, hogy ez igazságos, ez jogos-e,
mert a nép (A NÉP) esetében ez irreleváns és értelmezhetetlen kérdés. Az már
egy izgalmasabb és valós kérdés, hogy a FIDESZ hogyan tudta elhitetni, hogy
neki semmi köze ahhoz a 20 évhez, ő ott se volt, ő más. De azóta bizonyítottak:
valóban más, méghozzá NAGYON más.
Ebből következik, hogy ha valaki alternatívát akar állítani, – azaz le akarja váltani a FIDESZ-t –, annak nem „visszavezetni kell az országot
a rendes útra”, hanem másként kell másnak lennie. Ehhez persze más, új arcok
kellenek. És a „közepesen újak” (Mesterházy, Bajnai) sorsát az dönti el, hogy el
tuják-e hitetni, hogy ők már az újak, nem pedig az utóvédharc bajnokai.
Igen, szomorú ez, de be kell látni, hogy Szárszó ma már
olyan, mint egy kedves, jó hangulatú érettségi találkozó. Sok kedves ismerős, sok
régi közös emlék és a vállveregetés, „emlékszel, megcsináltuk!”. De ha valaki
véletlenül a szomszéd osztályba téved, akkor már nem érti, mit is keres ott az
a sok megfáradt idős ember.
OK, az
alternatíva-állítás tehát nem a mi dolgunk.
De Kedves Fiatalok! Hol is vagytok???
Többször is belenéztem már Kincses Gyula virtuális asztalfiókjába, amelyben nem talál a hús-vér ember fia, lánya, kacatot, csak értékes gondolatokat. Arról nem is beszélve, hogy ha elolvasod azokat kényszert érzel arra, hogy hálás legyél egy értékes tudnivalóért, elgondolkodj az ott leirtakon, esetleg továbbgondold azokat. Kiváncsi ember lévén mostanában el-elmentem különböző politikai szereplők és politikai "szakértők" fórumaira, mint egy nem megfáradt ( egyébként igaz a megjegyzés ), hanem érdeklődő idős korosztályú magyar ember. Nem szeretnék ezzel fárasztani senkit, de azt kimondhatom, hogy Kincses Gyulával tökéletesen egyetértek és én is csak ezt a kérdést tudnám feltenni "De kedves Fiatalok! Hol is vagytok???"
VálaszTörlés