Még mindig a határon átnyúló ellátásról, de most a külföldön dolgozó Magyarokról

A határon átnyúló egészségügyi ellátás új szabályozásáról méltán keveset hallani, és ráadásul általában keverve a fogalmakat, ez egyes igénybevételi módokat, lehetőségeket. (Magáról a direktíváról, a várható hatások súlytalanságáról itt olvashat.)

Most a más EU tagállamban dolgozó/élő (azaz ott biztosított) magyar állampolgárok magyar biztosításának megszűnése kapcsán kerül elő ez a téma, holott – logikailag – ehhez ennek semmi köze. Pontosabban: a kint dolgozó magyarok élhetnek a direktíva adta lehetőségekkel, de helyzetüket, az itthoni biztosításuk érvénytelenítését nem a direktíva okozta.

Előzményként: Magyarországon nem állampolgári jogon jár az egészségügyi ellátás, hanem biztosítási alapon. Az ellátásra jogosultság – a törvény szerint – így is teljeskörű, mert Magyarországon kötelező társadalombiztosítás van, amiből – elvben – senki nem maradhat ki. De az Uniós tagság miatt a biztosítottsági kötelezettséget nem szűkítik le Magyarországra, hanem abban az uniós tagállamban kell biztosítottnak lenni, ahol élünk, és csak egyben…

Ebből vezetik le azt, hogy aki külföldön szerez jogviszonyt (biztosítottságot, jogosultságot), az ott biztosított, és így a magyar TB terhére nem jár neki ellátás. Ez eddig is így volt, tehát a most a parlament előtt fekvő „egészségügyi salátatörvény” nem új helyzetet teremt, csupán egy bejelentési kötelezettséget ír elő, ami könnyebbé teszi az ellenőrzést az OEP számára a logikailag is rossz felépítésű jogviszony-nyilvántartásban. (Azaz: a törvény önfeljelentési kötelezettséget ír elő.) Egyébként ez az ellenőrzés, a bejelentési kötelezettség kapcsolódik a lakcímhez, de nem a a magyarországi lakcím a feltétele a biztosítottságnak.

Ez akkor azt jelenti, hogy aki külföldön dolgozik, az ezután nem vehet igénybe ellátást Magyarországon?

Nem ezt jelenti, vagy legalábbis nem ilyen kategorikusan. (Mint az elején írtam: a magyar tb terhére nem vehet igénybe ellátást, de az EU rendeletek és a direktíva alapján – a biztosítás helye szerinti ország terhére – itthon is vehet igénybe ellátást.)

Külföldön biztosított magyar állampolgár ezentúl két módon vehet igénybe itthon ellátást:

-         az európai egészségbiztosítási kártyaival, vagy

-         a határon átnyúló ellátásról szóló EU direktíva alapján.

Az európai egészségbiztosítási kártyát (kint, a biztosítottság helyén) ki kell váltani, és azzal a hazalátogató magyar állampolgár a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett jut hozzá a nem halasztható ellátáshoz. (A nem halasztható ellátás köre tágabb, mint a sürgősségi ellátás). Tehát: nem csak baleset, mentő tartozik ide, de ha itthon van, és itt lesz beteg (megfázik), vagy a krónikus betegségében olyan romlás következik be, aminél az ellátás halasztása jelentős fájdalommal vagy egészségkárosodás kockázatával jár. Egyszerű példával: ha tályog van a mandulán, akkor a mandulaműtét jár az EU kártya alapján, mert azt azonnal meg kell operálni, de ha „ki kellene venni azt a csúnya mandulát”, az nem jár, mert az halasztható.

Az ellátási csomag (mi jár?) és az igénybevételi rend azonos a magyar biztosítottakkal. Az, hogy a várólistán milyen sorba kell állni, itt fel se merül: sürgősségi (nem halasztható) estekben nincs várólista, csak a tervezhető ellátások esetében, azok meg nem járnak a kártya alapján.

Ez a fajta ellátás tehát nem adható, engedélyezhető, hanem JÁR, ha valóban nem halasztható az ellátás, és az illetőnek van EU egészségügyi kártyája. Ha valakinek nincs kártyája, az ellátás akkor is jár, de akkor ki kell fizetnie az ellátást, és a számlát a kinti biztosító majd visszatéríti. (A kártyás ingyenes ellátást is a kinti biztosítónak számlázzák le, csak ott nem a beteg fizet, hanem az OEP terheli át a kinti biztosítóra az ellátás költségét.)

A nem sürgős esetekben (tervezett, tervezhető ellátás) a határon átnyúló ellátásról szóló EU direktíva alapján is igénybe vehetnek itthon ellátást a más tagállamban élő magyarok. Elvben ez az ellátás is jár, de a tagállamok a drágább ellátásokat (kórház, egynapos sebészet, diagnosztika stb.) előzetes engedélyhez köthetik, és kötik is. (Azt, hogy mit kötnek előzetes engedélyhez, milyen egyéb korlátozásokat alkalmaznak, azt a tagállamok egyénileg szabályozzák.) Azt, hogy mi jár a biztosítottnak itt Magyarországon, azt a kinti ellátási csomag határozza meg, tehát nem az jár itthon, ami a többi magyar biztosítottnak, hanem az, ami a biztosítás helyén „kint” járna. Ugyanakkor az eljárásrendben már a magyar ellátórendszerhez kell illeszkedni: a várólistán nincs előzés, ki kell várni a magyar sort...

Ebben a rendszerben az ellátás itthoni költségét a biztosítottnak ki kell fizetnie, erről számlát kap, és ezt térítik neki vissza odakint, ha minden „rendben van”, azaz a kinti szabályoknak megfelelően vette igénybe itthon az ellátást.

Összegzésül: ha más EU tagállamban élünk, akkor tényleg elveszítjük az itthoni jogosultságunkat, de nyugodtan hazajöhetünk, mert az itthon fellépő, nem halasztható ellátást ingyen megkapjuk az EU egészségügyi kártya segítségével. Ha nem sürgős ellátást szeretnénk itthon igénybe venni, akkor a határon átnyúló ellátás szabályai szerint lehet próbálkoznunk, de az érdemi ellátások a legtöbb országban engedélykötelesek, és az ellátás költségét itthon előzetes engedély esetén is meg kell előlegeznünk.