Van annyi pénz a számtanpéldában, és tényleg a LÉT a tét

Jókora követ dobott be a magyar közgondolkodás állóvizébe egy szakértői csoport, amikor Bánfalvi István vezetésével kidolgozta a Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) egy Magyarországon megvalósítható változatát, a LÉT-pénz koncepciót. A tervezetet élénk helyeslés és még élénkebb elutasítás övezi, tehát elérte célját: „működik”, hat, tematizál. Most tényleg a LÉT a tét, és nem ValóVilág villában, hanem a valós világban.

Rögtön a végén kezdem. Én a javaslat támogatói közé tartozok, méghozzá a „megtért” támogatók közé: a gunyoros elutasításból (persze, örökélet + ingyen sör) jutottam el a támogatók közé. Az ok: azt kellett megértenem, hogy az FNA nem a jóléti állam új szakasza, ködös-álmodozós továbbfejlesztése – előszoba a kommunizmus vagy a paradicsom felé – hanem a XXI század technológiai - demográfiai kihívásaira adott racionális és reális válasz. A tanulmány itt olvasható, én nem ennek részleteiről, hanem tágabb összefüggésekről írok.

Az első, ami fontos: van annyi pénz a számtanpéldában. Számomra hiteles, írni - olvasni (és összeadni) tudó, a költségvetést kívülről – belülről ismerő emberek számolták ki, hogy a javaslat ugyan hihetetlenül nagy pénzt –  közel hatezer milliárdot – mozgat meg, de anélkül, hogy a munkáltatók, munkavállalók rosszabbul járnának (sőt: némileg javul a helyzetük) csupán 353,4 milliárd forint „új” pénzre lenne szükség. A többi átcsoportosítás. Ez így nem fantazmagória, hanem reális döntési alternatíva, hiszen ez kevesebb, mint amit kibírtunk a gazdagokat támogató egykulcsos adó érdekében. A javaslat tehát reális, és ennyit meg kell, hogy érjen a társadalmi béke, a közbiztonság és a nyugodt jövő. (Azért csak ennyi kell, mert az ellenzők vélekedésével ellentétben ez nem mindenkinek adott többletjövedelem, hanem valójában egy „feltétel nélküli garantált minimáljövedelem”: a LÉT pénz felett keresőknek ennyivel csökken a bruttó bére, és az ennél alacsonyabb összegű ellátások pedig megszűnnének.)

Ami a fontosabb, az a szemléletváltás. A XXI század tényleg új kihívásokkal jár. A mindenütt súlyosbodó munkanélküliség oka elsősorban nem gazdasági, hanem technológiai - kulturális: a fejlett technológiák miatt a hatékony és minőségi termelésben (és lassan a szolgáltatásokban is) egyszerűen nincs szükség annyi munkáskézre. Közmunkával persze lehet emelni a foglalkozatást, de csak a munka fogalmának lebutításával. Csak akkor lehet ismét „kvázi-teljeskörű” a foglalkoztatás, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere betiltja a kombájnt, és kaszásokat, marokszedőket, vízhordókat állít közmunkába. Ha nem akarjuk a munka fogalmát visszakényszeríteni egy primitívebb kalodába, akkor meg kell barátkoznunk azzal, hogy a munka, a munkaviszony, a foglalkoztatás fogalma átalakul, és a hagyományos munkaerőpiacról újabb és újabb tömegek szorulnak ki[1]. El kell dönteni, hogy mit kezdünk ezekkel – a jellemzően alulképzett, vagy más hendikeppel rendelkező – emberekkel. Ha elfogadjuk a NER alapüzenetét, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék”, akkor nincs más út, mint hogy gettósodva növekszik a mélyszegények tömege minden kitörési/mobilitási esély nélkül. El lehet takarni ezt a kellemetlen látványt, ki lehet őket tiltani a fontosabb közterületekről, de a szögesdróttal magasított falak mögött nem alhatunk nyugodtan sem lelkiismereti, sem járványügyi, sem közbiztonsági okokból. A kedves „jobboldali” barátaimnak is meg kell érteniük, hogy a kettészaladt társadalom nemcsak etikailag kínos, de rendészeti - technikai - egészségügyi okokból sokba is kerül, és még így sem garantál teljes biztonságot a nyerteseknek sem. (Éhséglázadások, járványok veszélye…) Igen, a szolidaritás az elit önvédelme, ezt ismerte fel már Bismarck is… Ezért kell a lét pénz, mert ez ad esélyt a gettósodó mélyszegénység visszaszorítására, a területi/térségi és a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek csökkentésére, a társadalmi mobilitás újranyitására. (Ne felejtsük: a LÉT pénz pont a legszegényebb területekre visz új pénzt, ott teremt helyi keresletet, ezzel munkahelyet.)

A munkaerő-felesleg a „termelési” szektorban ilyen látványosan növekvő, a szolgáltatási szektor ugyanakkor ma munkaerő-felszívó. Ez tény, de ez tartósan mégsem kompenzálja a termelésből, fizikai munkából kiszorulók tömegét. Egyrészt, mert a szolgáltatási rendszerekben is terjednek az automatizálások – pl. távfelügyeleti - ápolási rendszerek (AAL), telemedicina stb. –, másrészt, mert ezen a területen fognak igazán terjedni az atípusos munkavégzések: önsegítés, önkéntes munka, szolgáltatás-cserén alapuló önellátó közösségek, szívességbankok stb. Ugyanígy szembe kell néznünk azzal a problémával is, hogy a munka (ideál-tipikus esetben) nemcsak jövedelemszerző tevékenység, de szocializációs - mentálhigiéniás jelentőségű is. Többen azért aggódnak, hogy a LÉT miatt csökken a munkavállalási hajlandóság, és az emberek elesnek ettől a szocializációs lehetőségtől. Újra mondom: a tömeges munkanélküliséget nem a LÉT fogja okozni – az jön magától –, mert a LÉT pénz legfeljebb ott demotiváló, ahol a munka kizárólag jövedelemszerző funkciójú, és kicsi a különbség a LÉT pénz és a munkajövedelem között. Ezért a LÉT az esélye egy új munka-szocializációnak is: lehetővé teszi az önkéntes munkát, részmunkaidőt stb. A LÉT pénz tehát legalább olyan mértékben lehetővé teszi a munkavállalást, munkakeresést, az értelmes, az egyénnek és közösségnek hasznos elfoglaltságot, mint amennyire demotivál a munkavállalásban.

A tanulmánynak vannak persze vitatott, és vitatandó részletei – pl. hogyan hat ez az egészségbiztosítási rendszer fenntarthatóságára –, de a tényleges vita valójában nem erről, nem a részletekről szól. Az igazi kérdés a világképek kérdése. Hogy van-e válasz a jelenlegi múltba révedő, az egyenlőtlenségeket növelő, a szegényeket büntető rendszerre (ahol a NER legfontosabb szerve a Rétesügyi Minisztérium, hiszen aki nem lép egyszerre…) és át tudjuk-e programozni a közgondolkodást egy olyan világ igénye felé, ahol egy tudásalapú, igazságos táradalomban nő a szolidaritás, a kohézió és a biztonság. Mert tudjuk: a FIDESZ 2010-ben nem programmal, hanem új világképpel nyert. Egy világképpel szembe nem lehet pragmatikus – technokrata programot állítani alternatívának, ahhoz egy új vízió, új társadalomkép kell. Ennek lehet alapja a LÉT koncepció.

---

[1] Mindennek ellentmondani látszik a közvetlen tapasztalás: ma a diplomás munkanélküliség a jellemző, és szakmunkásokat keresnek leginkább felvételre. Ez igaz. De a jólképzett szakmunkás-réteg nem a klasszikus „munkásosztály”, csak egy jóval szűkebb munkás-elit. A régen nagyszámban dolgozó alulképzett tömegek, a segédmunkások, betanított munkások (lásd még: fekete vonat) alapvetően kiszorultak a munka világából. A diplomás munkanélküliség egyik magyarázata lehet annak a tömeges felismerése, hogy a „termelés”, a „dolgozó - munkás lét” nem perspektíva a fent említett okok miatt, és ezért a fiatalok és az adaptációra képesek más élet-stratégiát, a tudás alapú megélhetést választották. De túl sokan, ekkora változást nem bírt el a munkaerőpiac.